marți, 14 decembrie 2010


AZ EV ELEJEN

Emlitettem a -2010-es evi mottomat amely a kovetkezo keppen hangzott:
"Es oromet talalj mindabban a joban,a melyet ad neked az Ur,a te Istened,
es a te hazadnepenek;"
( 5 Mozes:26:11/a)
Elmondhatom,hogy nagy segitseg volt szamomra ez az igevers.Mivel voltak oljan napok,mikor inkabb sirni es szomorkodni lettem volna kepes,de ijenkor eszembe jutatta a Szentlelek,hogy Isten mit akar tollem,es csodalatosan mindig bekesseg toltott be.
E draga igevel kozeledek az ev vegehez ,es a nehez korulmenyek ellenere is orulni tudok minden napnak,mert a kovetkezo igek is erre biztatnak.
"Oruljetek az Urban mindenkor ismet mondom,oruljete!
A ti szelidlelkusegetek ismert legyen minden ember elott.Az Ur kozel!
Semmi felol ne aggodjatok,hanem imadsagotokban es konyorgestekben minden alkalommal halaadassal tarjatok fel kivansagaitokat az Isten elott.
Es az Istennek bekessege,mely minden ertelmet felul halad,megfogja orizni sziveiteket es gondolataitokat a Krisztus Jezusban."
(Filipi:4;4-7-versei)
A mi dolgunk:-orulni,szeliden viselkedni,ne aggodni,imadkozni es mindenkor halat adni.
Higyetek el,hogy Isten igejehez huen gondomat viselte csaladommal eggyutt.

Istennek legyen hala erette.

DRAGA VENDEGEIM

Voltak az elmult napokban.
Ket kis unokank a 9-bol haza latogadtak par napra Angliabol.
El mondhatom,hogy nem fajt ez idoalatt semim mert nem volt ra idom.
Boldogak voltunk veluk,nem idegesitett,hogy alig tudtam lepni a hazban
a sok szanaszet dobalt jatekok koszt ,vagy ,hogy nem hallotam a telefon csengeset
az ok ricsajuktol.Minden jo volt tokeletes.
Ma mar maradt utanuk a csend,itt ott felujulo fajdalom es az ujboli varakozas,
hogy vajon meg mikor jonnek.
De mij nagy orom nagymamanak lenni,hiszem ,hogy sokan egyetertetek velem.