MINDIG MASRA


Az ember, mindig masra vagyik,
Mind amit eppen megkapott.
El tudod fogadni kuldetesed,
Amelyel Isten megbizott.


Tudsze huseggel,szolgalni masnak,
Mindennel, mivel Isten megalldott.
Vagy ,elegedetlenseged meg attol is megfoszt,
Mit boseggel kaphatnal,mindenkor.

Nem veletlen,hogy nembizatol tobre,
Mert, a kevesen sem voltal meg hu.
Mar pedig Istennel csak ez az egy szamit,
Hogy az apro dolgokban ,mennyire voltal hu.

Valjon a szamodra ,mely igazsaga,
Egy regi, de ma is ervenyes vers,
Ott viragozz, ahova Isten ultetett,
S illatozz huen korulotted.


Sajat koltemeny;2009.08.14