marți, 20 iulie 2010


KULONOS


Elmenyben volt reszem, a mai nap a bortonben.Ket orat toltunk ott, minden keddi napon,ahogy ma is.Egy orat a felnotek kozt ,ima ora,majd igehirdetes.Majd meg egy ora a18-even aluliakkal kezimunkalunk.Ma is jottek fiatalok kezimunkat tanulni, es ugyeskednek oj odaadoan .Ez ido allat probalunk, nem csak kezimunkat tanitani,hanem probaljuk zsenge szivukbe az ige magvakat is hinteni.Nagyon dobbenetes,hogy legtobjuk mikor az Ur Jezusrol beszelunk, ugy figyel es megjegyzi,hogy szulei vagy nagyszulei hivok voltak.Fajdalom latni torekeny fiatalsagukat a borton racsai kozt.Amind vege volt a kreativ munkanak,megkerdeztem ,hogy imadkozhatunke ertuk es csaladjaikert,amire igennel valaszoltak.Az imadsag alatt, az egyik fiu sirasra fakadt es nagyon banta mind azt, mit tett.A vegen kert,hogy hordozzuk imaban,amit termeszetesen meg is teszunk ertuk.Halla ,HOGY iSTENUNK MA IS MUNKALKODIK,ezert mi se uljunk tetlen,hanem legyunk Istennek keze,laba ,szeme,segitseget nyujto.
''Ha a Biblia Istene,szembejo veluk''akkor hajlandoak es kepesek uj eletet kezdeni.